Vízkereszt ünnepéről a katolikus országokban általában január 6-án emlékeznek meg, ám több helyen – ahogy eddig Magyarországon is - a legközelebbi vasárnapon tartották az egyházi ünnepet. Hagyományosan tehát január 5-én vasárnap ülnénk Vízkeresztet, a magyar püspöki kar kérésére azonban Róma engedélyezte, hogy 2014-től Magyarországon is január hatodika legyen e kötelező ünnep napja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a katolikus híveknek a szentmise látogatása e napon is kötelező.

Vízkereszt az egyetemes kereszténység egyik legősibb és legösszetettebb ünnepe, a szent hagyományban már jóval karácsony előtt megjelent. Az ősegyház arra a négy alkalomra emlékezett e napon, amikor az emberré lett Isten megmutatkozott a világ számára. Ezt fejezi ki az ünnep görög neve: Epifánia – Megjelenés. Az első alkalom Isten emberi testben történő születése. A három napkeleti bölcs látogatása volt a második, amikor a megtestesülés immár nem csak a zsidók (őket szimbolizálják a pásztorok) számára vált nyilvánvalóvá, hanem minden nép előtt is, akiket a napkeleti mágusok jelképeznek. Harmadszorra a Jordánban való megkeresztelkedésekor mutatkozott meg Jézus isteni mivolta, a negyedik alkalom pedig a kánai menyegző volt, amikor először mutatta meg csodatévő isteni hatalmát. Az Epifánia tehát e négy esemény együttes ünnepe volt, majd Jézus születésének napja, karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján.

Később keleten Jézus keresztsége, nyugaton pedig a háromkirályok látogatása került a fókuszba. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2013. április 10-én kelt, 516/12/L számú levelében jóváhagyta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kérését, miszerint Magyarországon Vízkereszt ünnepe ezentúl ne a január 2-a és 8-a közé eső vasárnap, hanem január 6-án kerüljön megünneplésre. Ezen kívül – Karácsony napjához, Szűz Mária Istenanyaságának ünnepéhez és Nagyboldogasszony ünnephez hasonlóan – Vízkereszt ünnepe és Mindenszentek ünnepe mostantól a magyarországi egyházmegyékben kötelező ünnep. 'Vasárnap és más kötelező ünnepeken a hívők kötelesek szentmisén részt venni; tartózkodjanak továbbá azoktól a munkáktól és ügyletektől, amelyek az Istennek járó liturgikus tisztelet megadását, az Úr napjának sajátos vidámságát vagy a lélek és a test kellő pihenését akadályozzák' (Katolikus Egyház Katekizmusa 1247)

Jézus keresztségének emlékére vált Vízkereszt az ünnepi keresztelések napjává. Ekkor kerül sor a tömjén és a víz megszentelésére. A vízszentelés mozzanatából ered az ünnep magyar elnevezése. Az ünnepnap további, máig is élő szokása a házszentelés, mely a háromkirályok tiszteletéhez kapcsolódik: a szenteléskor a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét (G + M + B) és az esedékes évszámot írják fel az ajtófélfára.

A napkeleti bölcsekről az evangélisták közül csak Máté ír, nem említvén nevüket, származásukat, és látogatásuk pontos idejét sem. A keresztény hagyományban a III. századtól az ajándékok számából következtetett arra, hogy hárman lehettek. A hármas szám sokat kutatott szimbolikával bír: utalhat a Szentháromságra vagy Krisztus méltóságaira (az arany királyságára, a tömjén istenségére, a mirha emberi mivoltára), jelölheti a világ korábban ismert három kontinensét is, Európát, Ázsiát, Afrikát. Nevüket – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – a IX. századtól említik.

Január 6-án, Vízkeresztkor véget ér a 12 napos karácsonyi ünnepkör, és kezdetét veszi a farsangi időszak.

A keleti kereszténységben a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt január 6-7-re esik a karácsony, és 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet