A rászorulókat segítő szervezetek országos szövetségének csütörtökön Berlinben ismertetett jelentése szerint a hivatalos szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők aránya 14 százalékról 15,2 százalékra emelkedett a 2006-tól 2012-ig. Ez azt jelenti, hogy már több mint 12 millió szegény él a 80 milliós országban. A szegénységi küszöb egyszemélyes háztartás esetén havi 869 euró adózás utáni jövedelem, egy négyszemélyes család (két felnőtt, két 14 év alatti gyerek) esetében 1826 euró volt 2012-ben.

A volt NDK és a nyugati országrész közötti különbségeknél egyre fontosabbak az ország újraegyesítése óta kibontakozott gazdasági folyamatok, főleg a hagyományos iparágak hanyatlása miatt keletkezett új törésvonalak. Így a bányászat és a nehézipar egykori nyugati központjában, a Ruhr-vidéken több a szegény, mint a volt NDK legtöbb részén - áll a Paritätischer Gesamtverband (PG) jelentésében.

"Egész régiók kerültek a növekvő szegénység és a fogyatkozó gazdasági erő lefelé húzó spiráljába" - emelte ki Ulrich Schneider, a szervezet vezetője, rámutatva, hogy soha korábban nem volt nagyobb a különbség a legkisebb és a legnagyobb szegénységi arányt mutató tartomány között. Ez jelenleg 12 százalékpont, a legkedvezőtlenebb értéket, 23,1 százalékot Brémában regisztrálták, a legalacsonyabbat pedig Baden-Württembergben, ahol a lakosság 11,1 százaléka él szegény sorban.

A német statisztikai hivatal (Destatis) a hét elején közölte saját felmérését a szegénység alakulásáról. Az uniós módszertant követve a jövedelem mellett az életkörülményeket is vizsgálták. Ennek alapján a lakosság 19,6 százaléka, nagyjából 16 millió ember számított szegénynek vagy kirekesztettnek 2012-ben, arányuk csökkent az egy évvel korábbi 19,9 százalékhoz képest. A szegények aránya az Európai Unió egészében jóval nagyobb, 24,8 százalék volt a vizsgált évben.