Az úgynevezett kék könyv szerint 2012 végén az 1,35 milliárd kínai 54 százaléka lakott városokban, ami 730 millió embert jelent. Arányuk 2018-ra 60 százalékra nőhet, vagyis alig fél évtized alatt több mint 100 millióval emelkedik a számuk.

A márciusban beiktatott kormány által középpontba állított városiasodás teljes gőzzel halad előre Kínában. A cél az, hogy a következő évtizedben mintegy 400 millió vidékit tegyenek városlakóvá, erre mintegy 40 ezer milliárd jüant (1480 billió forint) áldoznak.

A kormány szerint a városiasodás szolgál majd a gazdasági aktivitás motorjaként, fellendítve a beruházásokat, az építő- és szolgáltatóipart, a belföldi keresletet. A városiasodás levezénylése ugyanakkor óriási kihívásokat igénylő feladat, a lakóhely-regisztrációs rendszer, a társadalombiztosítás, az egészségügy átfogó reformját követeli meg.

A folyamat jelentős kiadást is ró a központi költségvetésre: a kutatók szerint egy migráns munkás városiasodása nagyjából átlagosan 80 ezer jüanba (3 millió forint) kerül, így a folyamat évente összesen mintegy 650 milliárd jüan (23 ezer milliárd forint) pluszkiadást jelent a kormány számára.

A kínai városokba áramlást sok elemző a világ legnagyobb modern kori népvándorlásának nevezte. Az elmúlt harminc évben több mint 500 millió ember vált városlakóvá a kelet-ázsiai országban.