Városlista
2020. október 22, csütörtök - Előd

Hírek

2012. Augusztus 16. 12:28, csütörtök | Külföld
Forrás: MTI

Németországban manapság a gazdagok 'a gonoszok'- HÁTTÉR

Németországban manapság a gazdagok 'a gonoszok'- HÁTTÉR

Aki jólétben él német földön, az gyanús. A pénzes embereket manapság a rendszerből fakadó hibának tekintik, miközben egyre elutasítóbbá válik a légkör a gazdagsággal és a luxussal szemben.

A berlini kormány ellenzéke pedig ügyesen használja ki ezt a saját céljaira - mutatott rá a Die Welt című jobboldali napilap.

Az 1948-as valutareform alkalmával minden (nyugat)német polgár 40 márkát (D-Mark) kapott az államtól. Ezzel a lépéssel egy velejéig elbizonytalanodott társadalomra csatolták föl az egyenlősdi derékszíját a megszálló hatalmak, a viszonyok stabilizálásának szándékával. Ezáltal sikerült biztosítani a társadalom összetartását, amely záloga volt a szociális szempontból zökkenőmentes újjáépítésnek.
Ebből a helyzetből alakult ki az a társadalmi magatartás, amely a gazdasági fellendülés dacára - vagy éppen annak következtében - inkább megmerevedett, semmint igazodott a jólét és az egyenlőtlenségek növekedéséhez. A náci barbárság által bemocskolt nemzet koncepciója már nem volt alkalmas összetartó erő, így a gazdasági viszonyok hasonlósága és az életkörülmények közelsége vált a németek identitási fogódzójává.
A hidegháború idején ez jól működött, ám a globalizáció korával beköszöntött nagy szabadság hatására gyorsan és drámai módon megváltoztak a viszonyok. A német "szatócslélek" csak nehezen tud ezzel lépést tartani. A 70-es évek Derrick-krimijeiben a gyilkosok többnyire degenerált gazdagok voltak, akik München valamelyik előkelő negyedében laktak. Még egy megrögzött trockista sem lehetett annyira egzotikus, mint az, aki neoklasszicista villában lakozott, és Mercedes S típusú autóval járt. Mindez gyanús volt - ma pedig ismét az.
A társadalmi differenciálódáshoz való lazább viszonyulás néhány éve után, amelyet most a kormánykoalícióhoz tartozó liberális FDP kivételével minden német párt hívei "neoliberális kisiklásnak" tekintenek, élesedik a jóléttel szembeni elutasítás. Annak definíciója pedig, hogy hol is kezdődik ez a jólét, egyre inkább a felső középosztály dolgozni kész és képes részére fókuszál.
Németország tehetős polgárai - Angliával vagy az Egyesült Államokkal ellentétben - nem annyira a társadalom példaképének számítanak, hanem a rendszer egyfajta hibájának, a természet és a piacgazdaság érthetetlen szeszélyének. Ez a hangütés újabban az állítólag polgári médiumokban is megjelenik, amelyek begyöpösödött notabilitások hazájában tett utazásnak állítják be a villanegyedek meglátogatását.
Az egyik hetilap az elit olyan bírálatával kapcsolja össze a "gazdagok építészetét", amely valósággal démonizálja ennek az amúgy is marginalizált rétegnek egy vékony szeletét. A tárcarovatok felindult értelmiségi szerzői bosszút állnak a jólét elosztásának módján: a mérce nem a Kant-tanulmányokkal eltöltött évek száma, hanem a piacgazdaságban elért siker.
Hogy egy ilyen cikk éppen Hamburgban jelent meg, az szerfölött meglepő, hiszen építészeti szempontból alig akad még egy olyan város, ahol a polgárság ilyen magas színvonalon renoválja a régi épületeket, miközben bátran és elegáns módon épít újakat. Más városok szívesen vesznek példát Hamburgról. Ám az új osztályharcosokat csöppet sem izgatják efféle részletek.
Norbert Lammert, a CDU "nagy bölcse" (a Bundestag elnöke), aki a berlini politikai pocsolya fölött állónak érzi magát, ugyanebben a sémában gondolkodik. Kevésbé ütközik meg a tehetősek esztétikai felépítményén, mint azok gazdasági talapzatán: a jövedelmükön. Az egyenlősdire rímelő, s eddig főleg az ellenzéki Baloldal nevű párt részéről hallott retorikával pellengérezi ki Lammert a német cégfőnökök és bankmenedzserek fizetését.
A házelnök - aki pontosan tisztában van szavai súlyával - azonban nem éri be a kritikával, hanem még egy fenyegetést is megenged magának. Ha a "fizetések megszabása ennyire önállósítja magát", akkor szerinte el kell gondolkodni valamiféle törvényi szabályozáson. Lammert hitvalló konzervatív, ezért gondolatait azzal egészíti ki, hogy korábban ilyen nem volt. Ami igaz is. Csakhogy a világ gyorsabban változik, mint az ínyére volna a jobbra és balra zúgolódó konzervatívoknak.
A Volkswagen igazgatótanácsa elnökének, Martin Winterkornnak a fizetését elrettentő példaként szokás emlegetni. Mindazonáltal elég egy pillantást vetni a wolfsburgi autókonszernre és annak pénzügyi mérlegére, hogy sejtésünk legyen arról: a főnök illetménye nem független a teljesítményétől és felelősségi körétől. Csipkelődően szólva: a Peugeot/Citroen elnöke bizonyára szerényebb fizetési igénnyel keresne állást Wolfsburgban. Tény viszont, hogy egy szabad gazdaságban a politikának semmi köze a fizetések megszabásához.
Az újkeletű, egyre gyakrabban intézett támadások a gazdasági elit ellen kezdik megtenni a hatásukat. Erősödik a frusztráció, főként azon vállalkozók és menedzserek teljesítménye láttán, akiknek sokat köszönhet Németország. A tisztelet hiánya fájó dolog. A gazdagságnak az értelmiségiek által szorgalmazott delegitimálása ráadásul fokozza azt a kedvet, amellyel a tehetősek fitogtatják életszínvonalukat.
A társadalmi különbségek idegesítik a németeket, holott meg kellene tanulniuk elfogadni - vagy kiegyenlíteni - azokat. Mivel a liberális FDP mint az országos szintű újraelosztással szembeszálló lehetséges erő ma még a klinikai halál állapotában leledzik, a kisajátítás által fenyegetettek Angela Merkelbe vetik reményeiket. A kancellár egyelőre szembeszáll a jelenlegi populizmussal. Az ellenzék azonban - a szociáldemokrata SPD-től a Zöldeken át a Baloldalig - örül a közös ellenségképnek, és egymásra licitálva követel újabb adókat, illetékeket, kölcsönöket. Ez az egész az ő sárdobálásuk, s úgy tűnik, hogy nyerésre állnak - állapítja meg a német újság.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Október 22. 11:00, csütörtök | Külföld

Rekordokat dönt Trump arizonai táncának nézettsége a médiában

Rekordokat dönt Donald Trump amerikai elnök arizonai kampányrendezvényén előadott táncának nézettsége az amerikai televíziókban és a közösségi médiában - jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR) szerdán este.

2020. Október 22. 08:05, csütörtök | Külföld

A fertőzöttek száma a világban már meghaladta a 41,1 milliót, a gyógyultaké a 28 milliót

A világon már 41 171 093 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 130 597, a meggyógyultaké pedig 28 040 033 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adatai szerint.

2020. Október 21. 15:08, szerda | Külföld

Franciaországban a napi esetszám csökkent, de a súlyos esetek és a halottak száma nő

Az elmúlt 24 órában 20 468 koronavírusos estet tártak fel Franciaországban, ami több, mint az előző napi 13 243, de elmarad a hétvégén és a múlt héten regisztrált 30 ezres napi esetszámoktól.

2020. Október 21. 11:03, szerda | Külföld

Önkéntes lesz az országos tesztelés Szlovákiában

Önkéntes lesz az országos koronavírus-tesztelés Szlovákiában. Aki azonban nem vesz részt rajta, kötelező módon tíznapos karanténba kell vonulnia