- derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglaló szerint a válaszadók 59 százaléka büntetné a jelenleginél szigorúbban a hamisítókat, 66 százalékuk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést, ez 6, illetve 5 százalékpontos csökkenés a tavalyihoz képest.

A válaszadók 12 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket, ami a korábbi évekhez képest rekord alacsonynak számít. A megkérdezettek 81 százaléka egyáltalán nem is venne hamis terméket, ez két százalékponttal alacsonyabb a tavalyi eredményhez viszonyítva.

Az idei felmérésben az internetezők 17-18 százaléka állította azt, hogy nézett vagy hallgatott nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók 56 százaléka azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért, ami 5 százalékpontos emelkedés tavaly óta. Ezeknek a válaszadóknak a 70 százaléka egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

Továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb, 92 százalékos a lakosság körében, ugyanakkor ez enyhe visszaesést jelent a 2012 óta mindig 94-95 százalék közötti értékhez képest.

A kutatás eredményei szerint a fiatal középkorúak (31-45 évesek), illetve az alacsony jövedelműek vásároltak a legnagyobb arányban hamis terméket.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2018-hoz képest 6 százalékponttal, 45 százalékra csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint a hamisítás valóban veszélyes és 9 százalékponttal, 30 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a jelenség valójában nem jelent igazi veszélyt.

A közlemény idézi Németh Mónikát, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkárát, aki szerint aggasztó, hogy idén csökkent azok aránya, akik tisztában vannak a hamisítás által okozott társadalmi és gazdasági károk következményeivel. A HENT titkára szerint ez a tendencia azért is jelent problémát, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint Magyarországon az uniós átlagot meghaladóan, évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt.