A külföldi vendégek többsége elsősorban az építészeti értékek miatt váltott jegyet egy-egy fürdőbe, nem pedig a gyógyászati szolgáltatások miatt. Magyarországnak meg kellene találnia azokat a nemzeti, helyi sajátságokat – legyen az a levendula, a méz, vagy a bor –, amelyek kiemelik a magyarországi fürdőket a tömegből.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara kutatást végzett. Azáltaluk, mintegy 19 országból érkezett 102 turista megkérdezésével végzett felmérés szerint a Budapestre érkező látogatók alig harmada tudja, hogy fővárosunk egy híres fürdő város, és csupán 10% látogatott hozzánk kifejezetten miattuk. Mint kiderült, a külföldi vendégek többsége is elsősorban az építészeti értékek miatt váltott jegyet egy-egy fürdőbe, nem pedig a gyógyászati szolgáltatások miatt.

Mára a fürdőkultúra is globalizált, a különböző jógával, thai masszázzsal és ayurvéda kezeléssel kiegészített szolgáltatások már mindenhol megtalálhatóak. Érdemes lenne tehát Magyarországnak megtalálnia azokat a nemzeti, helyi sajátságokat – legyen az a levendula, a méz, vagy a bor –, amelyek kiemelik a magyarországi fürdőket a tömegből.

A hosszú távú fenntarthatóság jegyében ezért is lenne célravezetőbb a magyar lakosság egészségmegőrző, preventív, wellness jellegű gyógyfürdő használatát támogatni állami szinten. Ez teljes, integrált megközelítést igényel, amely magában foglalja az egészséges táplálkozást, a stresszkezelést, az alvásjavítást. A kezeléseket természetesen a víz alapú fürdőkezelések egészítik ki. Gondoljunk csak a mentális és fiziológiai betegségekre – mint pl. a depresszió –, amelyek igen elterjedtek Magyarországon. A spa, wellnes, vagy gyógyfürdők ezeket a betegségeket kezelő programokat ajánlhatnának, természetesen orvosi együttműködés mellett. A termálvízben való ücsörgés ugyanis nem elég az egészséges élethez.

A BGF docense, Dr. Melanie Smith szerint a britek, hollandok és amerikaiak például nem is igazán ismerik a „gyógyfürdő” pontos jelentését: angolul előszeretettel nevezik azt is „spa”-nak, ennek megfelelően az elvárásaik sem pontosan körülhatárolhatóak.

Velük szemben a Közép és Kelet-Európából, illetve az orosz nyelvterületről érkező vendégek a spa szó hallatán szépészeti, lazító és relaxációs kezelésekre asszociálnak, a legkevésbé sem orvosokra, vagy kórházi környezetre. Számukra, mivel saját országaikban szintén járhatnak gyógyfürdőkbe az a fontos, miben különböznek a magyar fürdők az otthoniaktól. Az osztrák és német turisták pedig elsősorban a náluk megszokott magas minőségű szolgáltatásokat várják el.