Kasztovszky Zoltán ügyvezető igazgató az MTI-nek hétfőn elmondta: a kutatások célja, hogy megmentsék a még ép gesztenyefa-állományt, illetve hogy gyógyírt találjanak a kéregrákra (Cryphonectria parasitica), akár egy új, rezisztens fajta kinemesítésével.

"Jelenleg elemzéseket, teszteléseket végzünk, és egyre inkább úgy látjuk, hogy a hosszú távú megoldás egy a kéregrákra toleráns fajta kinemesítésében rejlik" – mondta az igazgató.

A kutatóintézet nagymarosi gesztenyés génbankjában több sebkezelési módszerrel is kísérleteznek, az ősi háztáji marhatrágyás keverék alkalmazása mellett - amelynél munkára fogják a több milliárdnyi mikroorganizmust a gomba ellen - a már évtizedek óta ismert olajfesték alapú keverékekkel, illetve fagéllel is dolgoznak. Utóbbi - amellett, hogy védi a fa törzsét - a kérgen lévő sebeket is lezárja, megakadályozva ezzel a fertőzés terjedését.

Az igazgató kifejtette: a magyar gesztenye igen magas beltartalmi értékeinek és fizikai adottságainak köszönhetően az egyik legértékesebb a világpiacon, ám ipari mennyiségű termesztése mára szinte lehetetlenné vált. "Hazánk egyik legnagyobb gesztenyés térsége Nagymaroson található, de a kéregrák terjedésének következtében pusztulásra van ítélve" – hangsúlyozta Kasztovszky Zoltán.

A Kínából származó kéregrák évtizedek óta pusztítja a gesztenyéseket, megjelenése óta több mint ezer hektárnyi faállomány tűnt el hazánkból. A fertőzést az illegális gesztenyeszedés is fokozza – jellemezte a helyzetet az igazgató -, mert amikor a vandálok bottal verik le a termést, felsértik a fa kérgét, fáról-fára járva pedig könnyen hurcolják át egyik növényről a másikra a gombát. A kutatóintézetnek ezért a biológiai védekezés mellett fokozott figyelmet kell fordítania a nagymarosi terület őrzésére.