Tósoki Imre, Tihany polgármestere (Fidesz-KDNP) az ünnepségen felidézte, hogy a kálváriát 1927-ben, az utolsó magyar király, IV. Károly emlékére emelték. A település Tihanyi Legenda projektjében - amely során európai uniós források segítségével teljesen megújult a településközpont és a Pisky-sétány - hozatta rendbe az 1960-ben lerombolt kálváriát, a IV. Károly Kálvária Alapítvánnyal közösen.

Ma a szobrok újra a helyükön vannak, hirdetve, hogy a sötétség nem oltja ki az emberek hitét egy jobb világban - fogalmazott a polgármester. Habsburg György európai uniós nagykövet szerint ünnep ez a nap, mert a kálvária újjáépítése meggyógyít egy sebet, amit a kommunista diktatúra okozott. Felidézve IV. Károly emlékét, elmondta, édesapjától sokat hallott az utolsó magyar uralkodó emberi nagyságáról.

Márfi Gyula veszprémi érsek arról beszélt: a szenvedés által megszabadulunk bűneinktől, tökéletesedhetünk, előre haladhatunk az életszentség útján. "Jézus mint ember, maga is több lett a kereszt által" - magyarázta az érsek. Nem tudunk nagyobbat tenni felebarátainkért, mint felajánljuk valakiért szenvedésünket, vagy szenvedünk valakiért - tette hozzá a veszprémi érsek.

A ökomenikus istentiszteleten imát mondott Korzenszky Richárd tihanyi perjel, a helyi bencés közösség vezetője, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Szemerei János evangélikus püspök, a Dunántúli Egyházkerület püspöke, majd az egyházak képviselői megáldották a kálváriát.

A kálvária felújításra 44 millió forintot költött az önkormányzat a Tihanyi Legenda projekt keretében, a pályázathoz szükséges 14 milliós önerőt IV. Károly Kálvária Alapítvány biztosította - mondta a polgármester az MTI-nek.

Hozzátette: az elszállított szobrokat az eredeti elképzeléssel ellentétben nem hozták vissza Sümegről, hanem másolatokat készítettek róluk, mert nem akartak ebből békétlenséget.

Az ünnepségen részt vett Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felesége, valamint Pálffy István, a KDNP megyei elnöke is.

A bencés apátság honlapja szerint az eredeti kálvária megépítését a IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezte az egykori uralkodó emlékére, aki 1922. áprilisi halála előtt Tihanyban töltött néhány napot 1921 októberében. A kezdeményezők szándéka szerint a krisztusi keresztúttal a nemzeti összetartozást, a jövőbe vetett hitet is erősíteni akarták. Az építéshez szükséges pénzt a Trianon után megmaradt megyék biztosították.

A kálváriát 1960. május 3. és 26 között rombolták le. A stációkat traktorral, a kereszteket autódaruval döntötték le. A köveket elszállították, a három keresztet a korpuszokkal a Sümegi temetőben állították fel.

Mail József plébános 1988-ban elvi engedélyt kért a kálvária visszaállítására. A szükséges pénz előteremtésére az apátság és az önkormányzat 1991-ben létrehozta a IV. Károly Kálvária Alapítványt. Az alapkövet 1992. március 28-án helyezték el Szendi József veszprémi püspök, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és IV. Károly fia, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke jelenlétében.

Az eredetihez képest új elemmel is gazdagodott a kálvária, egy apró, mintegy 1,2 négyzetméter nagyságú kápolnával, amit a hármashalom közepén alakítottak ki, IV. Károly boldoggá avatásának tiszteletére.