A tervek szerint 2019-2020 körül építenék meg a gyorsvasutat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a városközpont között, a beruházás körülbelül 48 milliárd forintot emésztene fel – tudta meg aNapi Gazdaság.A fejlesztést az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) forrásaiból finanszíroznák - ez egy új uniós költségvetési forrás közlekedési projektekre, a megszokott kohéziós alapok mellett.

A ferihegyi gyorsvasút megépítése körülbelül egy-másfél évtizede szerepel a tervek között, és már az első Orbán-kormány, illetve a Gyurcsány-kormány idején is felmerült az építkezés gondolata. A vasút finanszírozására és nyomvonalára is több változat született az elmúlt időszakban. Volt olyan terv, hogy az állam építi meg a vonalat, a MÁV-ot is bevonva, aztán jöttek a magánbefektetőkkel kapcsolatos 'ötletek'. Még az is elterjedt egy időben, hogy Demján Sándor vállalkozása építi majd ki a vasutat a Ferihegy 2-es terminál és a budapesti Nyugati pályaudvar között, hogy az kapcsolódjon a szintén Demján érdekeltségi körébe tartozó WestEnd bevásárló központhoz. Ez az ötlet azonban nagyon költségesnek bizonyult (akkor 20 milliárd forintos összeggel számoltak), a megtérülése pedig elég bizonytalannak látszott, bár a reptér utasszáma a 2000-es 4,7 millió után - az említett terv idején - 2005-re 8,1 millióra emelkedett.

Néhány évvel korábban, vagyis bő másfél évtizede egy 'öszvér' megoldás csak 12 milliárdot feltételezett volna, e szerint egy szakaszon a jelenlegi vasúti pályán futott volna a ferihegyi gyors, és csak a második szakaszon kellett volna új pályát építeni, amely a 2-es terminál alá futott volna be. Ez azért ütközött volna nehézségbe, mert a vasúti fővonal menetrendjébe nem lehetett volna beiktatni a ferihegyi vonatokat. Voltak olyan tervek is, amely szerint nem Nyugatiba futottak volna be a szerelvények, hanem a Keleti pályaudvar lett volna a célpont.

Egy időben a kormányzat - Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter idején - még abban bízott, hogy kínai finanszírozással megoldódhat a Malév helyzete, valamint megépülhet a gyorsvasút is. Ebből sem lett semmi: a Malév leállt, s úgy tűnt, hogy ez megpecsételi a reptér sorsát is - egy esetlegesen alacsonyabb utasszám pedig indokolatlanná tehette volna a vasút megépítését. Az idő azonban nem ezt igazolta, mára ugyanis kiderült, hogy a Malév nélkül is van élet a budapesti repülőtéren, sőt sikerül túlszárnyalni a korábbi utasszámot. Vélhetően ennek is szerepe lehet abban, hogy a kormányzat újra elővette a gyorsvasút tervét.

A sok változatból tehát mindeddig nem lett semmi, csak annyi történt, hogy - uniós pénzekből - kialakítottak egy megállót, és egy felüljárót a Ferihegy 1-es terminálnál, amely viszonylag rövid ideig tölthette be igazi funkcióját, hisz közben a terminált bezárták. Így tehát - más európai repterekhez képest - nincs közvetlen vasúti összeköttetés a főváros és reptér között, mindössze buszjárat közlekedik a kőbányai metrómegállótól a terminálokig.

Az új tervről egyelőre nem sokat lehet tudni, a megvalósulásának azért nagyobb az esélye a korábbiaknál, mert látszik a forrás is, és szerepel az uniós nagy projektek listáján is.